A polónium izotópjai

A polóniumnak (Po) 33 izotópja ismert, ezek mindegyike radioaktív, tömegszámuk a 186–227 tartományba esik. A természetben előforduló izotópok közül a ²¹⁰Po felezési ideje a leghosszabb (138,376 nap), az összes polóniumizotóp közül a 103 év felezési idejű ²⁰⁹Po a legstabilabb. A ²⁰⁹Po és a ²⁰⁸Po (felezési ideje 2,9 év) ciklotronban állítható elő ólom vagy bizmut céltárgy alfa-részecskével, protonnal vagy deutériummaggal történő besugárzásával.^[forrás?]

Polónium-210

A ²¹⁰Po alfa-sugárzó, 138,376 nap felezési idővel közvetlenül ²⁰⁶Pb-ra bomlik. Egy milligramm ²¹⁰Po másodpercenként ugyanannyi alfa-részecskét bocsát ki, mint 5 gramm ²²⁶Ra.^[1] Néhány curie (1 curie egyenlő 37 gigabecquerellel) ²¹⁰Po kékes fénnyel világít, melyet a környező levegő gerjesztése okoz. Egyetlen gramm ²¹⁰Po 140 watt teljesítmény ad le.^[2] Mivel erős alfa-sugárzó, és az alfa-részecskék sűrű közegben nagyon kis távolságon lefékeződnek és leadják energiájukat, a ²¹⁰Po-et kisméretű hőforrásként használják műholdak radioizotópos termoelektromos generátoraiban, például a Hold felületén használt Lunohodokban ²¹⁰Po hőforrást használtak, hogy a holdbéli éjszaka alatt se hűljenek ki a belső berendezések.^[3] A ²¹⁰Po-et felhasználják atombombák iniciátorában is, mely a berilliummal lejátszódó (α,n) reakció révén állít elő neutronokat.

Az esetek legnagyobb részében a ²¹⁰Po csak egy alfa-részecskét bocsát ki, csak mintegy minden 100 000. bomlást kísér gamma-sugárzás.^[4] A ritkán fellépő gamma-sugárzás megnehezíti ezen izotóp kimutatását és azonosítását, ezért méréséhez a gamma-spektroszkópia helyett célravezetőbb az alfa-spektroszkópia alkalmazása.

A természetben a ²¹⁰Po parányi mennyiségben fordul elő, az egyik radioaktív bomlási sor – a rádiumsor (más néven uránsor) – egyik köztiterméke, béta-bomlással keletkezik ²¹⁰Bi-ből.

A ²¹⁰Po rendkívül mérgező, egy átlagos felnőtt számára egy mikrogramm már halálos mennyiség (a hidrogén-cianidnál 250 000-szer mérgezőbb). ²¹⁰Po-zel gyilkolták meg 2006-ban Alekszandr Valtyerovics Litvinyenko orosz disszidens és korábbi FSB tisztet,^[5] és – miután exhumálták és megvizsgálták holttestét – 2013 novemberében felmerült a gyanú, hogy esetleg Jasszer Arafat halálát is okozhatta.^[6]^[7]

Táblázat

nuklid jele	történelmi név	gerjesztési energia			felezési idő^[8]^[9]^[10]	bomlási mód(ok) ^[11]^{[m 1]}	leány- izotóp(ok) ^{[m 2]}	magspin ^[8]^[9]^[10]	jellemző izotóp- összetétel (móltört)	természetes ingadozás (móltört)
nuklid jele	történelmi név	Z(p) ^[12]^[13]	N(n) ^[12]^[13]	izotóptömeg (u) ^[8]	felezési idő^[8]^[9]^[10]	bomlási mód(ok) ^[11]^{[m 1]}	leány- izotóp(ok) ^{[m 2]}	magspin ^[8]^[9]^[10]	jellemző izotóp- összetétel (móltört)	természetes ingadozás (móltört)
¹⁸⁸Po		84	104	187,999422(21)	430(180) µs [0,40(+20−15) ms]			0+
¹⁸⁹Po		84	105	188,998481(24)	5(1) ms			3/2−#
¹⁹⁰Po		84	106	189,995101(14)	2,46(5) ms	α (99,9%)	¹⁸⁶Pb	0+
¹⁹⁰Po		84	106	189,995101(14)	2,46(5) ms	β⁺ (0,1%)	¹⁹⁰Bi	0+
¹⁹¹Po		84	107	190,994574(12)	22(1) ms	α	¹⁸⁷Pb	3/2−#
¹⁹¹Po		84	107	190,994574(12)	22(1) ms	β⁺ (ritka)	¹⁹¹Bi	3/2−#
^191mPo		130(21) keV			93(3) ms			(13/2+)
¹⁹²Po		84	108	191,991335(13)	32,2(3) ms	α (99%)	¹⁸⁸Pb	0+
¹⁹²Po		84	108	191,991335(13)	32,2(3) ms	β⁺ (1%)	¹⁹²Bi	0+
^192mPo		2600(500)# keV			~1 µs			12+#
¹⁹³Po		84	109	192,99103(4)	420(40) ms [370(+46−40) ms]	α	¹⁸⁹Pb	3/2−#
¹⁹³Po		84	109	192,99103(4)	420(40) ms [370(+46−40) ms]	β⁺ (ritka)	¹⁹³Bi	3/2−#
^193mPo		100(30)# keV			240(10) ms [243(+11−10) ms]	α	¹⁸⁹Pb	(13/2+)
^193mPo		100(30)# keV			240(10) ms [243(+11−10) ms]	β⁺ (ritka)	¹⁹³Bi	(13/2+)
¹⁹⁴Po		84	110	193,988186(13)	0,392(4) s	α	¹⁹⁰Pb	0+
¹⁹⁴Po		84	110	193,988186(13)	0,392(4) s	β⁺ (ritka)	¹⁹⁴Bi	0+
^194mPo		2525(2) keV			15(2) µs			(11−)
¹⁹⁵Po		84	111	194,98811(4)	4,64(9) s	α (75%)	¹⁹¹Pb	3/2−#
¹⁹⁵Po		84	111	194,98811(4)	4,64(9) s	β⁺ (25%)	¹⁹⁵Bi	3/2−#
^195mPo		110(50) keV			1,92(2) s	α (90%)	¹⁹¹Pb	13/2+#
						β⁺ (10%)	¹⁹⁵Bi
						IT (0,01%)	¹⁹⁵Po
¹⁹⁶Po		84	112	195,985535(14)	5,56(12) s	α (94%)	¹⁹²Pb	0+
¹⁹⁶Po		84	112	195,985535(14)	5,56(12) s	β⁺ (6%)	¹⁹⁶Bi	0+
^196mPo		2490,5(17) keV			850(90) ns			(11−)
¹⁹⁷Po		84	113	196,98566(5)	53,6(10) s	β⁺ (54%)	¹⁹⁷Bi	(3/2−)
¹⁹⁷Po		84	113	196,98566(5)	53,6(10) s	α (44%)	¹⁹³Pb	(3/2−)
^197mPo		230(80)# keV			25,8(1) s	α (84%)	¹⁹³Pb	(13/2+)
						β⁺ (16%)	¹⁹⁷Bi
						IT (0,01%)	¹⁹⁷Po
¹⁹⁸Po		84	114	197,983389(19)	1,77(3) perc	α (57%)	¹⁹⁴Pb	0+
¹⁹⁸Po		84	114	197,983389(19)	1,77(3) perc	β⁺ (43%)	¹⁹⁸Bi	0+
^198m1Po		2565,92(20) keV			200(20) ns			11−
^198m2Po		2691,86(20) keV			750(50) ns			12+
¹⁹⁹Po		84	115	198,983666(25)	5,48(16) perc	β⁺ (92,5%)	¹⁹⁹Bi	(3/2−)
¹⁹⁹Po		84	115	198,983666(25)	5,48(16) perc	α (7,5%)	¹⁹⁵Pb	(3/2−)
^199mPo		312,0(28) keV			4,17(4) perc	β⁺ (73,5%)	¹⁹⁹Bi	13/2+
						α (24%)	¹⁹⁵Pb
						IT (2,5%)	¹⁹⁹Po
²⁰⁰Po		84	116	199,981799(15)	11,5(1) perc	β⁺ (88,8%)	²⁰⁰Bi	0+
²⁰⁰Po		84	116	199,981799(15)	11,5(1) perc	α (11,1%)	¹⁹⁶Pb	0+
²⁰¹Po		84	117	200,982260(6)	15,3(2) perc	β⁺ (98,4%)	²⁰¹Bi	3/2−
²⁰¹Po		84	117	200,982260(6)	15,3(2) perc	α (1,6%)	¹⁹⁷Pb	3/2−
^201mPo		424,1(24) keV			8,9(2) perc	IT (56%)	²⁰¹Po	13/2+
						EC (41%)	²⁰¹Bi
						α (2,9%)	¹⁹⁷Pb
²⁰²Po		84	118	201,980758(16)	44,7(5) perc	β⁺ (98%)	²⁰²Bi	0+
²⁰²Po		84	118	201,980758(16)	44,7(5) perc	α (2%)	¹⁹⁸Pb	0+
^202mPo		2626,7(7) keV			>200 ns			11−
²⁰³Po		84	119	202,981420(28)	36,7(5) perc	β⁺ (99,89%)	²⁰³Bi	5/2−
²⁰³Po		84	119	202,981420(28)	36,7(5) perc	α (0,11%)	¹⁹⁹Pb	5/2−
^203m1Po		641,49(17) keV			45(2) s	IT (99,96%)	²⁰³Po	13/2+
^203m1Po		641,49(17) keV			45(2) s	α (0,04%)	¹⁹⁹Pb	13/2+
^203m2Po		2158,5(6) keV			>200 ns
²⁰⁴Po		84	120	203,980318(12)	3,53(2) óra	β⁺ (99,33%)	²⁰⁴Bi	0+
²⁰⁴Po		84	120	203,980318(12)	3,53(2) óra	α (0,66%)	²⁰⁰Pb	0+
²⁰⁵Po		84	121	204,981203(21)	1,66(2) óra	β⁺ (99,96%)	²⁰⁵Bi	5/2−
²⁰⁵Po		84	121	204,981203(21)	1,66(2) óra	α (0,04%)	²⁰¹Pb	5/2−
^205m1Po		143,166(17) keV			310(60) ns			1/2−
^205m2Po		880,30(4) keV			645 µs			13/2+
^205m3Po		1461,21(21) keV			57,4(9) ms	IT	²⁰⁵Po	19/2−
^205m4Po		3087,2(4) keV			115(10) ns			29/2−
²⁰⁶Po		84	122	205,980481(9)	8,8(1) nap	β⁺ (94,55%)	²⁰⁶Bi	0+
²⁰⁶Po		84	122	205,980481(9)	8,8(1) nap	α (5,45%)	²⁰²Pb	0+
^206m1Po		1585,85(11) keV			222(10) ns			(8+)#
^206m2Po		2262,22(14) keV			1,05(6) µs			(9−)#
²⁰⁷Po		84	123	206,981593(7)	5,80(2) óra	β⁺ (99,97%)	²⁰⁷Bi	5/2−
²⁰⁷Po		84	123	206,981593(7)	5,80(2) óra	α (0,021%)	²⁰³Pb	5/2−
^207m1Po		68,573(14) keV			205(10) ns			1/2−
^207m2Po		1115,073(16) keV			49(4) µs			13/2+
^207m3Po		1383,15(6) keV			2,79(8) s	IT	²⁰⁷Po	19/2−
²⁰⁸Po		84	124	207,9812457(19)	2,898(2) év	α (99,99%)	²⁰⁴Pb	0+
²⁰⁸Po		84	124	207,9812457(19)	2,898(2) év	β⁺ (0,00277%)	²⁰⁸Bi	0+
²⁰⁹Po		84	125	208,9824304(20)	102(5) év	α (99,52%)	²⁰⁵Pb	1/2−
²⁰⁹Po		84	125	208,9824304(20)	102(5) év	β⁺ (0,48%)	²⁰⁹Bi	1/2−
²¹⁰Po	rádium F	84	126	209,9828737(13)	138,376(2) nap	α	²⁰⁶Pb	0+	Nyomokban^{[m 3]}
^210mPo		5057,61(4) keV			263(5) ns			16+
²¹¹Po	aktínium C’	84	127	210,9866532(14)	0,516(3) s	α	²⁰⁷Pb	9/2+	Nyomokban^{[m 4]}
^211m1Po		1462(5) keV			25,2(6) s	α (99,98%)	²⁰⁷Pb	(25/2+)
^211m1Po		1462(5) keV			25,2(6) s	IT (0,016%)	²¹¹Po	(25/2+)
^211m2Po		2135,7(9) keV			243(21) ns			(31/2−)
^211m3Po		4873,3(17) keV			2,8(7) µs			(43/2+)
²¹²Po	tórium C’	84	128	211,9888680(13)	299(2) ns	α	²⁰⁸Pb	0+	Nyomokban^{[m 5]}
^212mPo		2911(12) keV			45,1(6) s	α (99,93%)	²⁰⁸Pb	(18+)
^212mPo		2911(12) keV			45,1(6) s	IT (0,07%)	²¹²Po	(18+)
²¹³Po		84	129	212,992857(3)	3,65(4) µs	α	²⁰⁹Pb	9/2+
²¹⁴Po	rádium C’	84	130	213,9952014(16)	164,3(20) µs	α	²¹⁰Pb	0+	Nyomokban^{[m 3]}
²¹⁵Po	aktínium A	84	131	214,9994200(27)	1,781(4) ms	α (99,99%)	²¹¹Pb	9/2+	Nyomokban^{[m 4]}
²¹⁵Po	aktínium A	84	131	214,9994200(27)	1,781(4) ms	β⁻ (2,3·10⁻⁴%)	²¹⁵At	9/2+	Nyomokban^{[m 4]}
²¹⁶Po	tórium A	84	132	216,0019150(24)	0,145(2) s	α	²¹²Pb	0+	Nyomokban^{[m 5]}
²¹⁶Po	tórium A	84	132	216,0019150(24)	0,145(2) s	β⁻β⁻ (ritka)	²¹⁶Rn	0+	Nyomokban^{[m 5]}
²¹⁷Po		84	133	217,006335(7)	1,47(5) s	α (95%)	²¹³Pb	5/2+#
²¹⁷Po		84	133	217,006335(7)	1,47(5) s	β⁻ (5%)	²¹⁷At	5/2+#
²¹⁸Po	rádium A	84	134	218,0089730(26)	3,10(1) perc	α (99,98%)	²¹⁴Pb	0+	Nyomokban^{[m 3]}
²¹⁸Po	rádium A	84	134	218,0089730(26)	3,10(1) perc	β⁻ (0,02%)	²¹⁸At	0+	Nyomokban^{[m 3]}
²¹⁹Po		84	135	219,01374(39)#	2# perc [>300 ns]			7/2+#
²²⁰Po		84	136	220,01660(39)#	40# s [>300 ns]			0+

↑ Rövidítések:
EC: Elektronbefogás
IT: Izomer átmenet
↑ A stabil izotópok félkövérrel vannak kiemelve, a majdnem stabilak (melyek felezési ideje a világegyetem koránál hosszabb) félkövér dőlttel vannak jelölve
↑ ^a ^b ^c Az urán-238 bomlási sor tagja
↑ ^a ^b Az urán-235 bomlási sor tagja
↑ ^a ^b A tórium-232 bomlási sor tagja

Megjegyzések

A # jel a nem kizárólag kísérletekből, hanem részben szisztematikus trendekből származó értéket jelöl. A nem kellő megalapozottsággal asszignált spinek zárójelben szerepelnek.
A bizonytalanságokat rövid formában – a megfelelő utolsó számjegy után zárójelben – adjuk meg. A bizonytalanság értéke egy standard deviációnak felel meg, kivéve, ahol az izotóp-összetételt és standard atomtömeget a IUPAC nagyobb bizonytalansággal adja csak meg.
A felső indexben szereplő m (vagy m2 stb.) az adott izotóp izomerjeit jelöli.

Hivatkozások

↑ http://www-d0.fnal.gov/hardware/cal/lvps_info/engineering/elements.pdf
↑ Polonium Archiválva 2012. március 10-i dátummal a Wayback Machine-ben, Argonne National Laboratory
↑ Andrew Wilson, Solar System Log, (London: Jane's Publishing Company Ltd, 1987), p. 64.
↑ 210PO A DECAY
↑ Cowell, Alan. „Radiation Poisoning Killed Ex-Russian Spy”, The New York Times, 2006. november 24.
↑ Arafat's death: what is Polonium-210?. Al Jazeera, 2012. július 10.
↑ Arafat gyilkosáé is lehet a sötétben elcsípett elefántfarok, 2013. november 8.
↑ ^a ^b ^c G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). „The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties”. Nuclear Physics A 729, 3–128. o. [2008. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.)
↑ ^a ^b National Nuclear Data Center: NuDat 2.1 database. Brookhaven National Laboratory. (Hozzáférés: 2005. szeptember 1.)
↑ ^a ^b N. E. Holden.szerk.: D. R. Lide: Table of the Isotopes, CRC Handbook of Chemistry and Physics, 85th, CRC Press, 11-50. o. (2004). ISBN 978-0-8493-0485-9
↑ http://www.nucleonica.net/unc.aspx
↑ ^a ^b J. R. de Laeter, J. K. Böhlke, P. De Bièvre, H. Hidaka, H. S. Peiser, K. J. R. Rosman and P. D. P. Taylor (2003). „Atomic weights of the elements. Review 2000 (IUPAC Technical Report)”. Pure and Applied Chemistry 75 (6), 683–800. o. DOI:10.1351/pac200375060683.
↑ ^a ^b M. E. Wieser (2006). „Atomic weights of the elements 2005 (IUPAC Technical Report)”. Pure and Applied Chemistry 78 (11), 2051–2066. o. DOI:10.1351/pac200678112051.Laikus összefoglaló

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Isotopes of polonium című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A bizmut izotópjai	A polónium izotópjai	Az asztácium izotópjai
Izotópok listája

Kémiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[12] Rövidítések:
EC: Elektronbefogás
IT: Izomer átmenet

[13] A stabil izotópok félkövérrel vannak kiemelve, a majdnem stabilak (melyek felezési ideje a világegyetem koránál hosszabb) félkövér dőlttel vannak jelölve

[rs-16] Az urán-238 bomlási sor tagja

[as-17] Az urán-235 bomlási sor tagja

[ths-18] A tórium-232 bomlási sor tagja

[1] ttp://www-d0.fnal.gov/hardware/cal/lvps_info/engineering/elements.pdf

[2] Polonium Archiválva 2012. március 10-i dátummal a Wayback Machine-ben, Argonne National Laboratory

[3] Andrew Wilson, Solar System Log, (London: Jane's Publishing Company Ltd, 1987), p. 64.

[4] 210PO A DECAY

[5] Cowell, Alan. „Radiation Poisoning Killed Ex-Russian Spy”, The New York Times, 2006. november 24.

[6] Arafat's death: what is Polonium-210?. Al Jazeera, 2012. július 10.

[7] Arafat gyilkosáé is lehet a sötétben elcsípett elefántfarok, 2013. november 8.

[Audi2003-8] G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). „The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties”. Nuclear Physics A 729, 3–128. o. [2008. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.)

[NNDC-9] National Nuclear Data Center: NuDat 2.1 database. Brookhaven National Laboratory. (Hozzáférés: 2005. szeptember 1.)

[Holden2004sec11-10] N. E. Holden.szerk.: D. R. Lide: Table of the Isotopes, CRC Handbook of Chemistry and Physics, 85th, CRC Press, 11-50. o. (2004). ISBN 978-0-8493-0485-9

[11] ttp://www.nucleonica.net/unc.aspx

[deLaeter2003-14] J. R. de Laeter, J. K. Böhlke, P. De Bièvre, H. Hidaka, H. S. Peiser, K. J. R. Rosman and P. D. P. Taylor (2003). „Atomic weights of the elements. Review 2000 (IUPAC Technical Report)”. Pure and Applied Chemistry 75 (6), 683–800. o. DOI:10.1351/pac200375060683.

[Wieser2006-15] M. E. Wieser (2006). „Atomic weights of the elements 2005 (IUPAC Technical Report)”. Pure and Applied Chemistry 78 (11), 2051–2066. o. DOI:10.1351/pac200678112051.Laikus összefoglaló

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[m 1]

[m 2]

[12]

[13]

[m 3]

[m 4]

[m 5]